Tíz éven belül lecseréli a kormány a teljes balatoni hajóflottát

Megújul a szántód-tihanyi komp, a kompkikötők és a révállomások, lecserélik a teljes személyszállító és komphajóflottát, de személyszállító katamaránokat is használhatnak majd a Balatonra utazók és az ott élők – csak néhány a következő években várható balatoni fejlesztések közül azok után, hogy a kormány hatmilliárd forint tőkeemelést biztosított a Balatoni Hajózási Zrt.-nek (Bahart) annak érdekében, hogy mindez megvalósuljon – mondta Guller Zoltán az Origónak.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a hírportálnak arról is beszélt, hogy lejárt a türelmi idő azokkal a szálláshelyekkel szemben, amelyek nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségeiknek. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) kapcsán a vezérigazgató hozzátette, hogy szeptember elsejétől a szabálytalan szállodák figyelmeztetésre, majd büntetésre számíthatnak.

Az interjúban kitérnek arra, hogy a napokban a kormány 6,6 milliárd forinttal megemelte a Balatoni Hajózási Zrt., (Bahart) törzstőkéjét, és ezzel nagyobb részesedést szerzett. A lépés magyarázatául Guller Zoltán elmondta: a kormány kiemelt célja, hogy a Balaton és a balatoni turizmus tovább fejlődjön, ebben pedig a balatoni hajózás kulcsfontosságú.

Mivel a Bahartnál hosszú évek óta nem történtek fejlesztések, a hajópark és a kikötői infrastruktúra elöregedett, elavult. A Balatonon jelenleg ötvenéves hajók közlekednek, amelyek karbantartása nem csak óriási munka volt, hanem rengeteg pénzt is igényelt az elmúlt években. Ezek a hajók magyar mérnökök kiváló munkájával készültek évtizedekkel ezelőtt, de mostanra elszállt felettük az idő.

Guller Zoltán elmondása szerint a tervük az, hogy 2030-ra a teljes személyszállító hajó- és komphajóflottát lecserélik. Olyan hajózást hoznak létre a Balatonnál, amely európai színvonalú, modern és biztonságos hajóparkkal rendelkezik, amely kiszolgálja nem csak a helyben élőket, hanem a turistákat is.

A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy sokan nem tudják, de

a szántód-tihanyi kompon évente milliónyi utas fordul meg – ez a vonal például teljesen meg fog újulni. Lesznek új, környezetbarát motorral működő kompok, amelyek a jelenlegi tervek szerint két év alatt fognak elkészülni. Mindemellett Szántódon és Tihanyban megújulnak a kompkikötők és a révállomások is.

Azt szeretnék elérni, hogy az utasok gyorsabban és kényelmesebben utazhassanak. A járművökön lesz wi-fi, és az utasok online is tudnak majd jegyet vásárolni. Guller Zoltán kiemelte: a kormány azért döntött a Bahart tőkeemelése mellett, hogy egyértelműsítse: a balatoni hajózás fejlesztése nem elodázható. Mint mondta, várhatóan 2021 nyarán eresztik vízre az új kompokat, s terveik szerint 2024-ig az összes régi komp helyett új közlekedik majd.

Lesz még egy emblematikusnak tekinthető nagy zászlóshajó és több személyszállító katamarán is forgalomba áll. A zászlóshajó a tervek szerint akadálymentes, kerékpárszállításra is alkalmas, klimatizált hajó lesz, amelyre várhatóan 2021 nyarára szállhatnak fel az utasok.

A katamaránokra meglátása szerint azért van szükség, mert nagyon fontos cél, hogy a Balaton két partja között javuljon az összeköttetés annak érdekében, hogy autó nélkül is lehessen közlekedni a térségben. Szeretnék lehetővé tenni az ide érkezők és az itt élők számára, hogy hajóval könnyedén át tudjanak menni például Badacsonyba egy fröccsre, és este ugyanúgy haza is tudjanak menni. Ennek érdekében ütemes, online menetrend kialakítására készülünk. Szeretni fogják.

A Balaton a mi tavunk, hosszútávra tervezünk

A Balaton térsége a polgári kormányzatnak azért fontos, mert a Balaton minden magyarnak fontos: így a térség nemcsak a magyar turizmusnak, hanem a nemzeti identitásnak is a része – emelte ki Guller Zoltán, aki szerint az adatok azt mutatják, hogy a Balatonra érkező vendégek 78 százaléka magyar. Alapvetően tehát továbbra is mi járunk a Balatonra.

„A külföldi vendégek közül egyébként a németek vannak a legtöbben a Balatonnál, de például az ide érkező románok száma 43 százalékkal, a kínaiak száma pedig 22 százalékkal növekedett 2018-ban. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy Budapest után a Balaton hazánk második legfontosabb turisztikai célpontja, tavaly az összes hazai vendégéjszakák 20 százaléka itt realizálódott. A Balaton a magyar családok kedvenc nyaralóhelye, ezért meg kell becsülnünk, fejlesztenünk kell, mert meggyőződésem, hogy ezzel a magyar embereket szolgáljuk” – mondta a vezérigazgató.

Lejárt a türelmi idő a késlekedő szálláshelyekkel szemben

A balatoni térség fejlesztésén túl a Magyar Turisztikai Ügynökség és a turizmus legjelentősebb, és legátfogóbb informatikai fejlesztése a Magyar Turisztikai Adatszolgáltatási Központ (NTAK) létrehozására, melynek köszönhetően minden Magyarországon működő kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakáról naprakész statisztikai és forgalmi adatokkal rendelkezhetünk, és így mérhetővé válik a szektor valós teljesítménye.

A vezérigazgató tájékoztatása szerint Magyarországon eddig csak azokról a szálláshelyekről tudtunk, amelyek a KSH-ba regisztráltak. A hivatal ugyan hatalmas energiát fektetett eddig is a turisztikai adatok összesítésébe, de az adatok így sem fedik a valóságot teljes mértékben.

Az informatikai fejlesztés tervbe vétele előtt az volt a helyzet nálunk, hogy a KSH minden hónapban kiadott arról egy tájékoztatást, hogy két hónappal korábban mennyien tartózkodtak a hazai szálláshelyeken.

„A mai felgyorsult világban, ebben a versenyben ennél gyorsabban, frissebb adatokra van szükségünk. Éppen emiatt kezdtünk el azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne ezt a folyamatot korszerűsíteni, digitalizálni” – érvelt a fejlesztés szükségessége mellett Guller Zoltán, aki utalt arra, hogy

a turizmus adja a magyar GDP közel 11 százalékát, s ehhez rögtön hozzátette azt is, hogy egy ilyen jelentős, stratégiai ágazatban egyszerűen nem fordulhat elő, hogy nem látjuk pontosan és naprakészen, hogy mennyi szálláshely, férőhely és vendég van.

Példaként Guller Zoltán azt is előadta, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint 2016-ban Magyarországon 3200 kereskedelmi szálláshelyből 1100 szálloda, 1100 panzió és 1000 egyéb szálláshely működött. Csakhogy a Kisfaludy Program pályázatainak meghirdetésekor előkerült további 400 panzió, tehát azonnal közel 40 százalékkal ugrott meg a számuk.

„Az adatszolgáltatási központ egyik célja az ágazat fehérítése. A digitális adatszolgáltatás javítja az ellenőrzések és a fejlesztések hatékonyságát. Azt várjuk, hogy mérhetővé válik a szektor valós teljesítménye” – hangoztatta a vezérigazgató, aki a szálláshelyek előtt álló gyakorlati lépésekre is kitért.

Mint mondta, most az következik, hogy a szálláshelyeknek először is regisztrálniuk kell a rendszerbe, ez már a működésük egyik feltétele. A regisztráció során többek között meg kellett adniuk, hogy hány csillagosak, hány szoba és férőhely áll rendelkezésre.

„A magyarországi szállodáknak júniusban kellett csatlakozniuk az NTAK-hoz, júliustól pedig az adatszolgáltatást is meg kellett kezdeniük, ezt sajnos nem mindenki tette meg határidőre, úgyhogy az első figyelmeztetések postázását a jegyzők hamarosan megkezdik” – jelentette ki Guller Zoltán, megjegyezve, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy lejárt a türelmi idő a nem együttműködő szálláshelyekkel szemben, miközben tény, hogy csaknem két hónap telt el a rendszer indulása óta, és a jelenleginél sokkal több szállodának kellene adatot szolgáltatnia.

Német mintákat követ a szankciók rendszere

A szankcionálási rendszert német minta alapján alakították ki. A jegyzők először írásos figyelmeztetést küldenek azoknak a szálláshelyeknek, amelyek nem együttműködőek. A második alkalommal szintén figyelmeztetésre számíthatnak a szabálytalan szállodák, de a második figyelmeztetés mellé a jegyző egy kisebb összegű bírságot is kiszab a kötelezettségét nem teljesítő szolgáltatókra. Abban az esetben, ha egy szálloda ezután sem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a jegyző ideiglenesen bevonja a működési engedélyét. Amelyik szálláshely ezek után sem tesz eleget az előírásoknak, az végleges bezárásra számíthat.

A rendszertől a bevételek növekedését és tisztább, átláthatóbb ágazati működést várják. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot a teljes hazai szálláshely-szolgáltatási szektorban bevezetik, adót pedig mindenkinek fizetnie kell, főleg, hogy a szálláshelyek áfája is csökkent.

„A kormány a turizmus versenyképessége érdekében csökkentette az ágazat adóterheit, a szálláshelyek áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken januártól.

Úgy gondolom, hogy a kormány jogos elvárása ezért cserébe az, hogy a teljes turisztikai szektor tisztán és átláthatóan működjön, a forgalomról pedig naprakész adataink legyenek. A szoftver rendelkezésre áll, tájékoztató roadshowkat szerveztünk országszerte

és információs weboldalt is működtetünk (info.ntak.hu), de telefonos ügyfélszolgálatot is biztosítunk. A rendszer működik, hiszen közel félezer szálloda használja. Nincs helye több kifogásnak” – állapította meg Guller Zoltán, aki arra is emlékeztetett, hogy a szállodák regisztrációja után szeptember elsején kezdődik a panziók regisztrációja, egy hónappal később pedig az adatszolgáltatásuk.

Borítókép:

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója

Forrás: Origo / Csudai Sándor