Tovább pörög a lakossági hitelezés

Tíz éve nem pörgött annyira a lakáshitelpiac, mint idén februárban – írja a Világgazdaság. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az év második hónapjában 68,3 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a hazai hitelintézetek, 42 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A január is erős volt már a csaknem 67 milliárd forintos folyósítással, eszerint az első két hónapban 38 százalékkal több lakáshitelt vettek fel, mint 2017 elején.

A folytatás is ígéretesnek látszik, a lakáshitelek szerződéses összege hónapról hónapra meghaladja az 50 milliárd forintot.

Február végén 52,7 milliárd forintnyi szerződés volt a pénzügyi intézményeknél, ebből kevesebb mint 15 milliárd forintot tettek ki az egyévesnél rövidebb kamatperiódusú (változó kamatozású) kölcsönök. Sikeres tehát az MNB-nek az a törekvése, hogy a lakosságot a hosszabb távon kiszámítható törlesztőrészletű, hosszú kamatperiódusú hitelek felé terelje.

A változó kamatozású kölcsönöknél egyébként az átlagos kamat már csupán 2,87 százalék, a hosszabb kamatperiódusú hiteleknél is látványos azonban a kamatcsökkenés. Az egy és öt év közötti kamatperiódusú lakáskölcsönök kamata lassan 4 százalékra süllyed, az ennél hosszabb kamatrögzítésű kölcsönöké is alig haladja már meg az 5 százalékot.

A személyi hitelezés már tavaly is jól ment, az idén viszont újabb rakétákat gyújtottak be a bankok. Februárban 32,4 milliárd forintnyit folyósítottak, 60 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az idén két hónap alatt 66,6 milliárd forint volt a kihelyezés, 65 százalékkal több, mint tavaly.

A személyi hitelek is egyre olcsóbbak, az átlagos kamat februárban 14 százalék alá süllyedt. A szabad felhasználású jelzáloghiteleké ennek a töredéke, csupán 5,6 százalék. A lakását azonban továbbra sem szívesen ajánlja fel a lakosság ilyen kölcsönért cserébe.