A biotechnológiában Magyarország az élen jár

Magyarország a régióban élen jár a biotechnológiai kutatásokban, a vállalkozások világszínvonalú munkát végeznek, elsősorban a diagnosztika és a humán terápia területén – mondta Duda Ernő, a Magyar Biotechnológai Szövetség elnöke.- írja a Világgazdaság legfrissebb száma.

Az erősödéshez további lépésekre lenne szükség. A szövetség az orvostudományi kutatások, valamint a humán diagnosztika, humán terápia területén van jelen legnagyobb részben a hazai biotechnológiai ágazatban. Duda Ernő kiemelte:

a hazai biotechnológiai vállalkozások világszínvonalú munkát végeznek, az unión belül a kelet-közép-európai országok közül az élen járunk.

A 2003-ban megalakult szövetséghez eddig közel 100 vállalkozás csatlakozott. Olyan élettudományi cégek alkotják a szervezetet, akik megoldásokat keresnek többek között a krónikus daganatos megbetegedésekre, részt vesznek a vírusos megbetegedések elleni gyógyszerek fejlesztésében, egyéni terápiás megoldások kidolgozásában, valamint az orvosi műszerek és a diagnosztikai eljárások kifejlesztésében.

A kutatásban a hazai cégek közül elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak jut fontos szerep, a nagy cégek jellemzően inkább klinikai vizsgálatokat végeznek. A hazai biotechnológia legnagyobb hányadát a piros biotechnológia adja, tehát a gyógyászati területeken végzett munka. Jelen van emellett az ágazat az agráriumban, az iparban, valamint a bioinformatikában is.

Duda Ernő felidézte, Magyarország elsőként ismerte fel a biotechnológiában rejlő lehetőségeket a 2004-es uniós csatlakozásunkkor a volt szocialista országok közül. A fő cél, hogy hazánkban is megerősödjön a biotechnológia mint stratégiai iparág, mindezt úgy, hogy a tudományos eredmények hasznosításából hazánk társadalmi, gazdasági szereplői is profitáljanak. Rámutatott, a kutatási eredmények mellett az MBSZ segített kidolgozni a legalább doktori (PhD) tudományos fokozattal rendelkezők adókedvezményét, az érintettek után a munkaadó jelentős járulékkedvezményeket kap.

Ugyanakkor kiemelte:

sok területen szükség lenne az ágazat további erősítésére, az elvégzendő feladatokról hosszú távú stratégiát készített a szövetség.

Az első ilyen fejlesztendő terület a technológiatranszfer, a részvényopciók adózása és az infrastruktúra. A következő évek fontos feladata a tudásösztönzés az egyetemi képzési rendszer megerősítésével, a munkaerő továbbképzésével, inkubátorházak létrehozásával, valamint a technológiaátviteli rendszerek fejlesztésével. Duda Ernő kiemelte: nélkülözhetetlen a biotechnológiai ágazatokban a humánerőforrás fejlesztése. A szakember felidézte, a munkavállalók jelentős része rendkívül leterhelt, ugyanis

a munkaerőhiány sok más ágazathoz hasonlóan a biotechnológiai cégeknél is gondot okoz.

Ráadásul kevés olyan kutató van hazánkban, aki az ipari kutatás-fejlesztési és innovációs területeken alkalmazható. A szakképzett munkaerő utánpótlása jelenti az ágazat számára az egyik legnagyobb kihívást, amely már vissza is vetheti a növekedését.

Az MBSZ elnöke szerint a finanszírozáshoz való hozzáférés sokat javult az elmúlt években, kiemelt szerepet játszik a kockázati tőke bevonása a biotechnológiában, ugyanis sok esetben ezek magas kockázatot jelentő befektetések. Az üzleti angyaloknak nyújtott adókedvezményekkel, a szabályozás megváltoztatásával tovább javítható a finanszírozás.

Duda Ernő a piaci környezettel kapcsolatban három dologra hívta fel a figyelmet:

Utóbbival kapcsolatban a szakember felidézte, visszaveti a kutatásokat a Magyarországon rendkívül szigorú, a génmódosított organizmusokra (GMO) vonatkozó szabályozás.

Sok külföldi nagyvállalat egyenesen tudományellenesnek tartja a szigort, a kutatási területek kiszélesítése érdekében ugyanakkor szükség lenne bizonyos engedményekre. Hozzátette: a biotechnológiai stratégiában megfogalmazottak segíthetik hozzá a hazai, magas színvonalon működő ágazatot ahhoz, hogy a jövőben is jelentős eredményeket tudjunk elérni a kutatások területén.