Három kisújszállási biológus mentheti meg a világot a vírustól

Kisújszállás álmos kisváros Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a 4-es út mentén. Egyetlen gimnáziumának azonban olyan biológia-szakköre volt, hogy az ott szerzett tudásvágy egyenest a Nobel-díjig repítheti Tóth Albert egykori tanítványát. Karikó Katalin és földijei tudásukkal jelentősen hozzájárulnak a koronavírus elleni harchoz – írja a Ripost.

Karikó Katalin a 2010-es évek elején a „kisúji összetartozás” szellemében hívta ki Amerikába dolgozni a szintén kisújszállási Pardi Norbertet és Szabó Gábort, közös kutatási eredményük adja az egyik legígéretesebb koronavírus elleni vakcina alapjait.

Karikó Katalin a mai napig tartja a kapcsolatot szülővárosában élő ismerőseivel, rokonaival, a Facebookon a legtöbb ismerőse is kisújszállási, és ha teheti, hazalátogat, segíti a fiatalokat „Nagyszerű érzés egyengetni, segíteni az útjukat, és velük együtt örülni sikereiknek. A Norbival és Gáborral együtt töltött időszakban szinte mindennap szóba került Kisújszállás és a kisújiak” – mesélte Karikó Katalin, amikor Kisújszállás polgármesterével, Kecze Istvánnal beszélgetett abból az alkalomból, hogy a város díszpolgára lett.

Disznóvágástól a vakcináig

Karikó Katalin a biológia iránti szeretetét gyermekkorából hozta. „Mindig kíváncsi természetű voltam, hentes apukám jóvoltából a disznóvágások során már kisgyerekként sok érdekes dolgot láttam, tapasztaltam” – mesélte a professzor asszony. A helyi gimnáziumban Tóth Albert tanár úr biológia-szakkörében szerzett ismereteket. „Ezek egy életre meghatározóak voltak” – vallja. Azt is elárulta, hogy apukája és Pardi Norbert nagypapája, aki szintén hentes, együtt dolgoztak, innen az ismeretség, de Szabó Gábor szüleivel is jóban volt. Pardi Norbert a Pennsylvaniai Egyetemen végzett, ma a Pfitzernél dolgozik, Szabó Gábor és Boros Gábor a német BioNTechnél, ahol Karikó Katalin az alelnök.

Karikó Katalin: az oltás után egy évvel is vannak emlékezősejtek

Dr. Karikó Katalin és tudóstársai eredetileg terápiás céllal fejlesztették ki az mRNS technológiát, és ez lett az alapja az oltóanyagnak, amiben nincs benne a vírus teljes génállománya, ezért biztonságosabbnak ígérkezik a korábbi gyakorlatnál. Mint azt a tudós a Kossuth rádiónak elmondta, a vakcina beadásakor lokálisan képződhet egy kis gyulladás, a második oltást követően pedig – amelyet három héttel az első után kell beadni – jelentkezhet láz vagy rosszullét, azonban ezek a ritka mellékhatások, 24 órán belül elmúlnak. A vakcina által létrejövő úgynevezett emlékezősejtek viszont még egy év után is felismerik a kórokozót. A vakcinát már több mint harmincezer embernek beadták, ha engedélyezik, megkezdődhet a tömeges oltás. A Karikó Katalin vezetésével kifejlesztett mRNS technológia képezi a vakcina alapját, és ezzel sokak szerint a magyar tudós esélyessé vált a Nobel-díjra.