A szürethez meghatározó a fagyok elleni védelem

A húsvét környékén napokra beálló hajnali fagyok kártételét nemigen tudták mérsékelni a termesztők. Úgynevezett szállított fagy tarolt a gyümölcsösökben. A kisugárzással elszökő hőt még lehetséges valamelyest visszafogni, pótolni. Régen füstöléssel, a modern gyümölcskertészetekben párásítással, öntözéssel segítettek. Füle Zoltán a legutóbbi hideg éjszakákra készülve három alkalommal indította el az öntözést a nagykőrösi Kálmánhegy dűlői gazdaságában. Egy-egy gyümölcsfára számolva óránként 30 liter kútvizet adagolt.

– Az érdi bőtermőnél körülbelül 30–50, az újfehértói fürtösnél 10–30 százalékos fagykárt becsülök. Jó kondícióban vannak a fáink, de úgy gondolom, öntözés nélkül nagyobb lett volna a veszteség ennél a gyümölcsfajnál. A cseresznyésben nagyobb a kár, 50–80 százalékos. Azért ilyen nagy a szórás, mert 8 fajta, más-más időszakban virágzó cseresznyét termesztünk, május végétől június közepéig tart a szüret. A koraiak és késeiek különböző mértékben vesztettek termésükből. Kevés őszibarackunk is van, viszonylag védett helyen, ezért nem jelentős a fagyás. Ahogy hallottam, a környéken másutt sokkal többet vesztett várható terméséből az őszibarack. Helyenként felét, másutt szinte az egészet.

A kajszit már a tél végi fagyok letarolták, ami virágrügy kinyílt, azokat az utóbbi hidegek tették tönkre

– mondta el a határszemlén tapasztaltakat Füle Zoltán.

Úgy tűnik, a Homokhátságon immár szinte minden esztendőben megkeseríti a gyümölcstermesztők életét a fagyos éjjelekkel tavaszba kúszó tél. Többségben úgy gondolják, a nagyobb telepítéseken be kell rendezkedniük a fagyok elhárítására. Hatásos technológia például a parafingyertyák éjjeli égetése. Sajnos, igen drága megoldás, hektáronként 1,5 millió forintot is el lehet füstölni egy-egy 10–12 órás védekezésre.

A leghatékonyabb módszer az, amikor felülről szórófejekkel öntözik a fákat. A víz megfagyása hőleadással jár, a módszer mínusz 5, mínusz 7 fokig képes megvédeni a virágokat, a terméskezdeményeket.

– Az öntözőrendszer megléte alapvetően fontos napjainkban a kertészetekben. Szárazak a tavaszok, gyakrabban kell öntözni a fákat, különösen a virágzóakat. A fagyok ellen is feltétlen kell a víz. Gazdaságunkban ez idő tájt tervezünk egy új kajsziültetvényt, amit majd a korona öntözésével akarunk megvédeni a fagyoktól. Egy hektárra vetítve percenként 600 liter vizet használnánk fel ily módon. Itt azonban nagyon fontos az üzembiztonság, mert ha mondjuk, elromlik a szivattyú, abból több kár származik, mint haszon. Másfelől a koronaforma is fontos tényező, a fáknak el kell bírniuk a rájuk nehezedő jeget – magyarázta Füle Zoltán.