A talaj károsítása gyorsíthatja a klímaváltozást

A talaj tönkretétele kétféle módon befolyásolja a klímát: veszélyezteti azon növények növekedését, amelyek felveszik a szenet a légkörből, és felszabadítja azt a talajban lévő szenet, amelyet korábban a földbe került növényi hulladékot hasznosító giliszták tároltak.

Az emberek fele érintett

A problémát többek között a talaj erodálódása, a gépekkel történő tömörítése, beépítése vagy túlöntözéssel való károsítása okozza – fejtették ki jelentésükben a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) kutatói.

„Világszerte mintegy 3,2 milliárd ember szenved az erodálódott talaj miatt. Ez a Föld népességének csaknem fele. Nem kérdés, hogy az egész világon tönkretesszük a talajt.

Elveszítjük a benne lévő természetes szenet, ez aláássa a mezőgazdasági termelékenységet és hozzájárul a klímaváltozáshoz. Feltétlenül meg kellene őriznünk azt a talajt, amink van” – mondta Sir Bob Watson, az IPBES elnöke, aki korábban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetője volt.

Miközben a klímára figyelünk, sokkal többet is veszíthetünk

„A kormányok sokkal inkább a klímaváltozásra fókuszáltak, mint a biodiverzitás elvesztésére vagy a termőterületek pusztulására. Mindhárom egyformán fontos az emberi jóllét szempontjából” – hangsúlyozta az elnök.

Jane Rickson, a brit Cranfield Egyetem talajszakértője hozzátette: „A Föld felszínét borító vékony talajréteg jelképezi a földi élet számára a túlélés és a kihalás közti különbséget.

A bolygó felszínének csupán 3 százaléka alkalmas mezőgazdasági termelésre és minden évben 75 milliárd tonna termőföld vész el a földromlás miatt”.

A termőtalaj ráadásul csak 300 évente növekszik egy centimétert.

A globális talajpusztulás mértékéről nincsenek pontos információk, a fő problematikus helyszínek a jelentések szerint Dél-Amerikában vannak, ahol az erdőket kivágják, emellett Afrika Szaharától délre lévő területein, Indiában és Kínában is nagymértékű a pusztulás. Mindkét nagy ázsiai országban aggódnak a talajszakértők amiatt, hogy képesek lesznek-e a népességet saját táplálékkal ellátni.

A szakértők szerint a talaj védelmének legegyszerűbb módja a klímaváltozással szembeni küzdelem mellett az újraerdősítés.