elkerülhetetlen jövő

2019.02.15. 10:05

Csak lassan közelít a készpénzmentes világ

Elképzelte már készpénz nélkül a világot? Biztosan nem, alig van európai ország, ahol jobban ragaszkodnak a készpénzhez, mint nálunk. A készpénzhasználat nem tesz jót a gazdaságnak, drága, nem is biztonságos, ráadásul egyre jobban terjednek az olyan fejlett technológiák, hogy lassan tényleg szükség sem lenne pénztárcára.

Fábos Erika

Forrás: Shutterstock

Magyarországon nemhogy csökken, folyamatosan növekszik a készpénzállomány. Tavaly decemberben például újabb rekordot döntött, 6117 milliárd forintra nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége – olvasható a Vasárnap Reggel cikkében. Ez éves szinten 19 százalékos emelkedést jelent. A GDP arányában számított készpénzállomány, így hazánkban tavaly év végén megközelítette a 15 százalékot, ez az Európai Unió államaiban átlagosan 8 százalék és csak három ország van, ahol magasabb, Görögország, Lettország és Szlovákia, Svédországban pedig a legjobb, ott 1 százalék.

Az is beszédes, hogy amíg az elmúlt öt évben harmadával emelkedett a GDP, a forgalomban lévő készpénzállomány több mint a duplájára nőtt. Ez nemzetközi összehasonlításban is brutális, de még a velünk hasonló fejlettségi szintű kelet-közép-európai országok körében is magasnak számít. Annak ellenére így van ez, hogy az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés viszonylag jó, a felnőtt lakosság több mint 75 százalékának van bankszámlája vagy bankkártyája.

Az ellenségek: párnaciha és sárgacsekk

Nem is csoda, hogy a jegybankot és a kormányt is zavarja mindez. Azért, mert drága előállítani, kezelni és szállítani, mert a feketegazdaságot erősíti, de főleg azért, mert azzal is gyengíti a gazdaságot, hogy más megtakarítási formáktól veszi el a forrásokat. Az állam éppen ezért egy két éves programot dolgozott ki, amiben többféle módon is támogatja a készpénzkímélő fizetési módok terjedését és a pénzügyi tudatosság erősödését. Ebben szerepelnek az online pénztárgépek, az online számlázási rendszer, az, hogy a nagyvállalatoknál és állami intézményeknél a bérkifizetéseket elektronikus útra terelik, hogy korlátozzák a vállalatok készpénzes fizetését.

Állami program keretében jelentősen növelik a következő két évben a bankkártya-terminálok számát és lesznek olyan boltok, ahol kötelezővé teszik a kártyás fizetést.

Az is készpénzhasználat csökkentését célozza, hogy az idei évtől a 20 ezer forint alatti átutalásoknál eltörölték a tranzakciós illetéket és ezt tervezik a lakossági utalások esetében is. Szintén a készpénz visszaszorítását segítheti júliustól az azonnali átutalási rendszer: onnantól 5 másodpercen belül célba érnek a 10 millió forint alatti lakossági átutalások. Ezzel párhuzamosan bevezetik az úgynevezett fizetési kérelmet, amely a szintén készpénzfaló sárga csekkek leváltását célozza.

Fotó: Faludi Imre / MTVA/Bizományosi

A kifizetéseink fele készpénz

Az MNB egy tavalyi kutatásából is kiderült, hogy a magyarok ragaszkodnak a készpénzhez. Igaz, a kártyahasználat terjed, évről-évre 25 százalékkal több ilyen tranzakciót regisztrálnak, az emberek 21 százaléka még mindig elsődlegesen készpénzben kapja meg rendszeres jövedelmét. Beszerzéseknél a kifizetések 46 százaléka készpénzzel történik és a bevásárlásnál a lakossági fizetések 65-70 százaléka is készpénzben zajlik. A háztartások 67 százaléka pedig azt mondta, legalább egy közüzemi számlát készpénzzel egyenlítenek ki.

Mindössze 26 százalék azok aránya, akik túlnyomórészt bankkártyát vesznek igénybe. Meglepő, de még a 18-25 év közötti korosztály körében is erősen jelen van a készpénzhasználat.

A készpénzállomány nagy hányadát kitevő megtakarítási készpénztartásra csak becslések vannak, úgy saccolják, 2300 milliárd forintot őrizget így a lakosság. Ezt alapvetően az alacsony betéti kamatok és a megtakarításhoz való gyors és korlátlan hozzáférés a készpénz használatával magyarázták a válaszadók a jegybank vizsgálata szerint.

A svédek járnak ebben az élen

Ahhoz, hogy eltűnjön a készpénz, a szakértők szerint megfelelő infrastruktúra kell. Jó szabályozás, sok és könnyen elérhető terminál, felkészült kereskedők és olyan készpénzkímélő szolgáltatások, amivel bármilyen helyzetben biztonságos a fizetés. A készpénzmentességben Európában a skandinávok járnak a legelőrébb.

Dániában például 2016 óta van törvény arra, hogy nem kötelesek készpénzt elfogadnia ruházati boltok, benzinkutak és éttermek.

A legnagyobb lépésekkel Svédország halad előre ebben. Konkrét dátum is van: kutatók kiszámolták, ha ilyen tempóban zajlanak a folyamatok, Svédországban 2023. március 24-ére eltűnik a készpénz a gazdaságból. A 10 milliós észak-európai országban minden adott is a készpénzzel való leszámoláshoz: jól működő, elterjedt kártyarendszer, fejlett internet-infrastruktúra, támogató jogi környezet és az elektronikus fizetésekkel kapcsolatos általános társadalmi bizalom. Stockholm például lassan teljes mértékben készpénzmentessé válik. Ott nem, de sehol az országban sem lehet készpénzzel fizetni a tömegközlekedésért, és néhány bank már teljesen beszüntette a készpénzkiadást.

És hogy mennyivel előrébb járnak, arra két példa: a Swish nevű applikációval a kofáknak is fizetni tudnak a piacon, beírják az appba az eladó telefonszámát és az összeget, a pénz pedig máris a számlán van.

De Stockholmban a hajléktalanokat is kártyaolvasókkal látták el, hogy a helyi hajléktalanújságot ilyen módon is tudják árusítani. Olyannyira így van ez, hogy a legismertebb svéd bútoráruházban például a tipikusan készpénzzel fizetett hotdogokat már inkább ingyen adják, drágább ugyanis a készpénz kezelési költsége, mint amit az ételen megkereshetnének.

Nem minden szól mellette

A teljes készpénzmentesség persze nemcsak gazdasági kérdés: biztonsági és társadalmi dilemmákat is felvet. Kolozsi Pál Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem MNB tanszékének docense egy tanulmányában több ezzel kapcsolatos kérdésre hívta fel a figyelmet, például: nem mindegy, mennyire biztonságos a digitális pénzek mögötti technológia.

Fotó: Shutterstock

Hogy milyen hátrányt jelenthet a készpénz eltűnése az idősek, betegek vagy képzetlenek szempontjából, akik nem tudnak tájékozódni a digitális térben? Mi történik például, ha összeomlik az internet, vagy az elektromos hálózat? Ekkor készpénzhez sem lehet hozzájutni, illetve a boltok sem képesek kinyitni, hiszen digitális rendszereken működik a készletnyilvántartásuk. Szintén krízishelyzetben lehet jelentősége, hogy hozzá lehet-e jutni pénzhez? De az is felvetődhet, milyen biztonsági kockázatokat jelenthet, válsághelyzetben vagy politikai-katonai konfliktus esetén, ha egy ország fizetési rendszerének működése egy másik országban működő szolgáltató, külföldi kártyatársaság működésén, döntésein múlik? A magánélet feletti kontroll szintén egy felvetődő kérdés. Ha mindent elektronikusan fizetünk, minden fogyasztásunk nyomon követhető, amiből nemcsak a gasztronómiai ízlésünket lehet pontosan feltérképezni, de akár a betegségeinket is.

Kérdés tehát számtalan van, amikre választ kell találni, hiszen a digitalizáció, olyan erős és egyértelmű technológiai-gazdasági trend, ami a pénzügyekben akár a készpénzmentes társadalom és gazdaság kialakulásához is elvezethet.

Pénzmosás? Hasznos lenne!

A bankjegypapírunk gyapotból készül. Ez teszi lehetővé, hogy a „papírpénz” kézről-kézre járva, hajtogatva, gyűrve is sokáig felismerhető és forgalomképes maradjon. Viszont nagyon könnyen megtapadnak rajta a szennyeződések is. Az Oxfordi Egyetem munkatársai megvizsgálták, valójában mennyire szennyezett a készpénz.

Megállapították, hogy az átlagos ideje forgalomban lévő, Európában használt bankjegyek felületén egyidejűleg több mint 26 ezer baktérium található.

Köztük akadnak veszélyesek is, mint a légzőszervi, húgyúti és sebfertőzéseket okozó Klebsiella vagy egyéb enterobaktériumok. A leginkább fertőző valuta a svéd korona, ezt vizsgálva a kutatók 39.600 baktériumot fedeztek fel, négyzetcentiméterenként 246-ot, amíg az eurókon csak 75-öt.

Évente 12 milliárd forintba kerül a pénzünk

Az MNB készpénzgyártatással összefüggő ráfordításai 2018-ban bruttó 12 milliárd forintot tettek ki. Ebből 6,5 milliárd forintot a bankjegyek gyártására, 4,5 milliárd forintot pedig az érmék előállítására költöttek.

Az érmék esetében nagyon ritka a forgalomképességi okok miatt szükséges selejtezés, egy forgalmi érme élettartama akár 20-25 évet is lehet.

A bankjegyek élettartamát már nagyban befolyásolja a forgalomban betöltött szerepe, ennek megfelelően a kisebb értékű, úgynevezett tranzakciós címletek átlagosan 2-3 évig lehetnek forgalomban, míg a nagy címletértékű – 10000 és 20000 forintos bankjegyek – esetében, amelyek elsősorban megtakarítási célokat szolgálnak, akár 12-15 évig is forgalomban maradhat egy-egy címlet. Az MNB egyébként – ahogy egyik jegybank sem – ebben az esetben nem hozhat üzleti alapú döntést, azaz nem foghatja vissza a gyártást, ez mindig a készpénzforgalmi igények minden dimenzióját figyelembe vevő, komplex, sok szempontú mérlegelés eredményeként születik meg.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!