A zajterhelés betegségekhez vezethet

Az Egészségügyi Világszervezet kézikönyvet adott ki az európai országok döntéshozóinak a zajterhelés csökkentése érdekében. A kutatások szerint ugyanis komoly egészségügyi ártalmakkal jár a zaj, elősegíti az elhízást és a cukorbetegség kialakulását is – számol be róla a csalad.hu.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai regionális irodájának kiadványa az eddig számon tartott zajforrások, vagyis az autók, buszok, kamionok, repülők és vonatok, villamosok, illetve más kötött pályás járművek mellett két új forrást is nevesít, méghozzá a szélturbinákat, és a “szabadidős zajokat”. Ez utóbbiba tartozik a legtöbb szabadidős tevékenység idején keltett és keletkezett zaj:

az éjszakai szórakozóhelyek zúgásától a fitnesztermek, élő sportesemények, koncertek és más hasonló tevékenységek által létrehozott hanghatások.

És a WHO ide sorolja a zenehallgatást, a naponta több órán keresztül az emberek fülében szóló muzsikát is.

A csalad.hu cikke idézi az ENSZ kiadványának egyik szerzőjét, Stephen Stansfeldet, a Queen Mary University of London pszichiáter professzorát, aki a brit The Conversation című tudományos lapnak röviden azt foglalta össze, milyen betegségek kialakulásához járulhat hozzá a zaj.

A kutatások szerint szívkoszorúér betegséget, magas vérnyomást, alvászavarokat, kedélyállapot romlást okozhat, gyermekeknél pedig tanulási nehézségekhez és hallásproblémákhoz vezethet.

Más vizsgálatok pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a csönd hiánya rontja az életminőséget, lelki panaszokhoz vezethet és metabolikus szindrómát, vagyis anyagcserezavart eredményezhet. Ezen hatás elemzése során arra jöttek rá, hogy a cukorbetegség kialakulásában komoly szerepe van a zajnak – állítja a professzor.

A zajterhelést általában nem egyetlen forrásból érkező hangok okozzák. A városokban élő emberek – bár általában észre sem veszik – szinte folyamatosan hangos helyeken tartózkodnak. Az utcán a forgalom, a közlekedés és az ott járó-kelő emberek okoznak zajt. Felszállva a tömegközlekedésre még nagyobb lehet a terhelés, hiszen a metrótól a buszig mindegyik járműnek van valamilyen egyedi hangja. Az ott lévő tömeg okozta morajlást is belevéve. A munkahelyen a közvetlen környezet, illetve az ablakon beszűrődő hangok jelennek meg. Odahaza pedig a háztartási gépek (például mosógép, cirkó, tévé, rádió) és a külső környezet zaja éri az embert.

Az agy általában ezeket figyelmen kívül hagyja, azonban folyamatosan dolgozik, így a kelleténél gyorsabban és jobban elfárad.

A Conversation című lapban megjelent írás szerint arra jutottak, a közlekedési zajártalom egyértelműen a stressz szintjének növekedéséhez vezet, ami pedig túlzott kalóriabevitelt, elhízást okozhat. A láncolat végén pedig a cukorbetegség áll, mint a közlekedési hanghatások eredménye.

A WHO útmutatóját készítő kutatók egy csoportja most az vizsgálja, milyen közvetlen egészségügyi hatásai lehetnek a fülhallgatón keresztül hallgatott zenének.

Az egyértelműnek tűnik, hogy növeli a zajterhelést, megterheli a fület, és azt is sokan mérték már, hogy hozzájárul a fiatalok hallásának romlásához. Most azonban azt vizsgálják, a környezeti terhelés mellett milyen extra kitettséget okoz a fiataloknál a muzsika állandó hallgatása.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock