Gyógyíthatatlan betegség pusztítja a vadgesztenyefákat

A fapusztulást egy, Pseudomonas syringae nevű baktérium okozza, amely rohamosan terjed Németországban – írja a Vasárnap Reggel. A fertőzés következtében a fa kérge felreped, a törzsén barnás folyás keletkezik, a nyílásokon pedig a belsejét roncsoló gombaspórák hatolnak be. A betegség nagyon gyakran okoz teljes pusztulást, a fiatal fák szinte esélytelenek. A fertőzés megállíthatatlan, mert egyelőre senki sem tudja, hogy pontosan hogyan terjed. Azzal számolnak, hogy az Indiából származó fertőző betegség miatt húsz éven belül kipusztul a vadgesztenyefák kétharmada a németeknél.

A vadgesztenye Magyarországon is az egyik legelterjedtebb parkfa, ezért fontos lenne, ha mielőbb kiderülne, hogy pontosan hogyan kezdődik és zajlik le ez a folyamat.

Szerencsére a vadgesztenyéseinkben egyelőre nem találtak ilyen betegséget.

Ezért kopaszak már nyáron a vadgesztenyék

„Ez a baktérium jelen van már Magyarországon is – mondta Koltay András, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézetének főmunkatársa. – Hazánkban elsősorban gyümölcsösökben károsít, eddig vadgesztenyéről nem jelezték kártételét és előfordulását. Egy másik betegség, a vadgesztenyelevél-aknázómoly azonban továbbra is okoz problémákat. Ennek a következménye hogy sok vadgesztenyefa már nyár közepén olyan kopasz, mint télen.”

Ezt a kártevőt 25 évvel ezelőtt figyelték meg először Macedóniában, Magyarországot 1993-ban érte el az invázió és azóta sem tudtunk megszabadulni tőle. A kis méretű rovarok a levelek bőrszövete alatt készítenek járatokat, ún. aknákat. A károsított levelek megbarnulnak, gyorsan elszáradnak és lehullanak, ez az oka amikor azt látjuk, hogy a fák már július közepén-végén levörösödnek – mondta Koltay András.

A megoldás az lehet, hogy a beteg fákat elpusztítják és kinemesítenek egy olyan fajtát, amely ellenáll a baktériumnak. Egyelőre azonban még senki nem vállalta ezt a feladatot.

A szelídgesztenyéseink, ahogy Európa-szerte, még a vadgesztenyénél is nagyobb bajban vannak. Ezeket a fákat a kéregrák pusztítja évtizedek óta. Ez egy gombás betegség, és megjelenése óta több mint 1000 hektárnyi faállomány tűnt el hazánkból. Ez az oka annak, hogy bár a magyar gesztenye az egyik legértékesebb lenne a világpiacon, mivel nagyszemű és ideális a belső héjszerkezete, ipari mennyiségben már lehetetlen termeszteni.

Sokféle bajra jó a vadgesztenye

A vadgesztenye kérge, levele, virága és magja is gyógyító hatással bír. Terméséből a vénákat erősítő, visszérbántalmak ellen alkalmazott gyógyszereket állít elő a gyógyszeripar. Az újabb kutatások igazolták gyulladásgátló hatását is. A növény virágaiban és a leveleiben található hatóanyagok aranyér ellen hatásos, fa kérgéből nyert humarin nevű vegyületeket pedig fényvédő krémek és napolajak előállításában értékesíti a kozmetikaipar. Magvát egyes országokban a házi állatok takarmányához adják és keményítőt is készítenek belőle.

Kipusztulhatnak a magas kőriseink

„Az elmúlt években több új betegség, rovar és gomba is megjelent hazánkban – mondta Koltay András. – Ezek közül a legkórosabb a magas kőrisek gombás megbetegedése, ami az 1990-es években jelent meg Európában és terjedt el rohamosan, így hazánkban is. Ez ténylegesen kipusztulással fenyegeti a magas kőriseket.” A gombafaj által okozott fertőzés 1992-ben bukkant fel Kelet-Európában, azóta az egész kontinensen elterjedt, mintegy kétmillió négyzetkilométeres területen.

A betegség a fa leveleit pusztítja először el, majd az ágakat, a kérget, míg végül felemészti az egész növényt.

A szakemberek szerint hasonló történhet a kőrissel, mint a nyolcvanas években szilfával, amikor azt egy fertőzés szinte teljesen egészében kiirtotta Európában. A kőrisnek három alfaja található meg Magyarországon: a magyar, a virágos és a magas kőris, ez utóbbit sodorta végveszélybe a betegség.

Borítókép: Vajon meddig biciklizhetünk még vadgesztenyefák alatt?

MTI Fotó / Varga György