Leletekben gazdag avar kori temetőt tártak fel Baranyában

A Magyar Nemzeti Múzeum, az MNM főigazgatója, L. Simon László beszámolt arról, hogy kiemelkedően gazdag leletanyaggal rendelkezik és komoly tudományos jelentőséget képvisel az az avar kori temető, amelyet az elmúlt hónapokban a Baranya megyei Babarcnál tártak fel. A Janus Pannonius Múzeum, a JPM és az Ásatárs Kft. szakemberei az M6-os autópálya Bóly és a horvát határ közötti szakaszának építését megelőző 3 hektáros területet érintő feltárások során bukkantak rá a gazdag leletanyaggal rendelkező avar kori temetőre.

Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője elmondta, hogy a Babarc határában feltárt területen 44 sírt találtak.

A lelőhelyen előkerült érmék alapján a temetőt a 7. század eleje és közepe közötti időszakban használták.

A temető tudományos jelentőségét az adja, hogy segítségével az avar hódítás ideje pontosan datálható és menete is rekonstruálható.

A tavaly augusztus és idén január között zajló feltáráson ezüst ivókürtöket, kerámiaedényeket, tucatnyi arany érmet, számos arany és ezüst fülbevalót, vaskardokat, íjmerevítőket, ezüst vereteket, valamint kisebb viseleti és használati tárgyakat találtak. A lovas sírokból zablák és kengyelek mellett nagy mennyiségű aranyozott lószerszámdísz is előkerült.

A temető alacsony rablottsága miatt a leletek segítségével jól rekonstruálhatók a temetkezési szokások, valamint a korabeli férfi és női viseletek

– hangsúlyozta Tóth Zsolt.

L. Simon László emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban lezajlott a régészeti szakma átalakítása Magyarországon, annak keretében pedig idén januártól működik az MNM égisze alatt a korábbi széttagolt rendszert összefogó Nemzeti Régészeti Intézet. Az új struktúra a lehető legmagasabb szinten biztosítja mind a személyi, mind a technológiai hátteret az országban folyó régészeti feltárásokhoz, kutatásokhoz.

Az új rendszernek köszönhetően a jövőben komolyabb forrásokból, hatékonyabban, intenzívebben dolgozhatnak a magyar régészek 

– hangsúlyozta L. Simon László.

Továbbá reményét fejezte ki, hogy lehetőség lesz egy több évtizedes adósság törlesztésére, Magyarország átfogó régészeti topográfiájának elkészítésére is. Utóbbi ahhoz nyújt segítséget, hogy a régészek ott áshassanak, ahol a leletek vannak.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta, a feltárások most azért történhettek meg, mert a magyar gazdaság jól teljesít, és így autópálya épülhet a térségben. Kiemelte, hogy amennyiben bizalmat kap a jelenlegi kormány, további jelentős közlekedési beruházások történnek az országban és a települések háromnegyedéről 30 percen belül elérhetővé válik egy négysávos út 2025-ig. Ez azt is jelenti, hogy 10 magyar lakosból 9-nek megadatik majd ez a lehetőség.

Nyul Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese közölte, hogy a feltárások az M6-os autópálya Bóly és az országhatár között épülő szakaszán egy leendő üzemmérnöki telephely helyén történtek. Beszámolt róla, hogy a sztráda 2024-re épül meg 20 kilométeren 3 csomóponttal, Villány bekötésével. Hozzáfűzte, a szakasz átadásával teljessé válik a Balti-tengert és az adriai partszakaszt összekötő európai gyorsforgalmi úthálózat magyarországi része.

Borítókép: MTI / Kiss Dániel