Habzó finomság

2018.06.27. 07:30

A svédek már a vaskorban főztek sört

A Svédország déli részén feltárt magleletek nagy mennyiségű, valószínűleg ünnepi lakomákra és eladásra szánt sör gyártására utalnak.

Brewer Halo Schubert draws a beer in the organic brewery at the Schmilka Mill in the Schmilka district of Bad Schandau, Germany, 19 July 2016. The mill built in 1665 is located along the so-called Malerweg (Painters' Path) and has been painted by many artists on their way to Saxon Switzerland. The bread production was discontinued in 1881. Since its reopening in September 2012, the Schmilka Mill has continued to mill flour. Photo: Britta Pedersen/dpa

A nem mindennapi felfedezést a kutatók az Archeological and Anthropological Sciences színű szaklapban publikálták.

„Olyan területen találtuk az elszenesedett magvakat, ahol a település egy különálló részében helyezkedtek el az alacsony hőmérsékleten működő szárítókemencék. A leletek a 400-600-as évekből származnak, ezek a sörgyártás legkorábbi bizonyítékai Svédországban”

- írta közleményében Mikael Larsson, a Lundi Egyetem kutatója, aki régészeti növénytannal, archeobotanikával foglalkozik.

Régóta tudják, hogy a sör a világ sok táján volt az ősi társadalmak fontos terméke. Jogi iratok és képek alapján Mezopotámiában már akár Kr.e. 4000-ben is főzhettek sört.

Mivel azonban az északi régiókban a középkor előtti időkből – nagyjából 1200 előttről – nincsenek írott források, a sör ősi főzésének csak növényi bizonyítékaira hagyatkozhatnak.

„Gyakran találunk gabonamagvakat az ásatási helyeken, de igen ritka, hogy olyan környezetben, ami arról tanúskodna, hogyan dolgozták fel őket.

Ezeket a csírázott magvakat egy alacsony hőmérsékleten működő kemence körül fedeztük fel, ami arra utal, hogy malátát készítettek belőlük sörfőzéshez” – magyarázta Larsson.

A sör két fázisban készül: először malátát állítanak elő, ezután jöhet a főzés. A malátakészítés úgy kezdődik, hogy a gabonamagvakat bevizezik, hogy kicsírázzanak. Ezalatt az enzimek a magvak fehérjéit és keményítőjét fermentálható cukorrá alakítják át. Ha elég cukor képződött, a csírázást hőkezeléssel állítják meg, kemencékben szárítják ki a magvakat: ez történhetett az uppakrai leletek esetében.

„Mivel a vizsgált kemencét és az elszenesedett magvakat olyan helyen találtuk, ahol több hasonló szárítókemence is volt a környéken, de semmi olyasmi, ami lakóhelyekre utalna,

valószínű, hogy a település egy elkülönült helyén folyt a sör nagy volumenű készítése”

- mutatott rá a tudós.

Az északi régióban csak két másik helyen találták meg a sörfőzéshez szükséges maláta készítésének nyomait, az egyik Dániában van és 100-ra nyúlik vissza, a másik a svéd Öland tartományban található és 500 körül használhatták.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: AFP / Britta Pedersen / ZB / DPA

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!