Környezettechnológiai világkonferencia helyszíne lesz az Egyetemváros

A júniusi találkozón öt kontinens 13 országából érkező szakemberek vitatják meg a körforgásos gazdaság eléréséhez elengedhetetlen szakterületnek azokat a legújabb eredményeit, amelyek alkalmazásként hamarosan beépülhetnek a mindennapi életbe.

A Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítés és Környezettechnológia Intézete és a Magyar Kémikusok Egyesülete közös rendezésében 2024. június 24-26. között megvalósuló 18. Európai Aprítási és Osztályozási Szimpózium a szakterület egyik legjelentősebb, világszintű, több mint 64 éves múltra visszatekintő konferenciasorozatának újabb állomása. A korábbi években Izmír (Törökország), Leeds (Egyesült Királyság) és Toulouse (Franciaország) adott otthont a nemzetközi találkozónak.

A civilizált élethez szükséges nyersanyagokat jelenleg elsősorban a földkéregből nyerjük ki. Ahhoz, hogy a hasznos alkotóelemeket a kitermelt ásványokból ki tudjuk nyerni, azokat aprítással fel kell tárni.

„A körforgásos gazdaság megalapozásának ugyanilyen fontos része az aprítás és osztályozás, amely a ’városi bányászatban’ az emberi tevékenység nyomán keletkezett anyagokból – a hulladékokból, elhasznált autókból, épületekből, elektronikus eszközökből – igyekszik kinyerni a másodnyersanyagként újrahasznosítható elemeket. Ahhoz, hogy ezekből újra alapanyagokat lehessen előállítani, amelyekből újabb termékeket lehet majd gyártani, szintén szükség van az anyagok aprítására és osztályozására” – világítja meg a szakterület lényegének alapjait Prof. Dr. Faitli József, a18. Európai Aprítási és Osztályozási Szimpózium elnöke, a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítés és Környezettechnológia Intézetének egyetemi tanára. Hozzáteszi: a szakterület oktatása Magyarországon egyedülállóan Miskolcon, az Alapanyaggyártási folyamatmérnök mesterképzési szakon folyik.

A körforgásos gazdaság jövőjével kapcsolatban már megfogalmazódott, hogy világszinten körülbelül 2050-ben következik be az a fordulat, amikor már több alapvető nyersanyag – mint például vas és réz – lesz az emberi eredetű forrásokban, mint magában a földkéregben.

Érdekes továbbá az a gondolat is, hogy az emberiség ezeknek a másodnyersanyagoknak a kinyerésére az összes előállított energiának jelentős hányadát fordítja majd, többet, mint például az utazásra vagy a fűtésre – hívta fel a figyelmet. Az aprítás energiahatékonysága ezért kiemelt jelentőségű, így mindig az egyik kulcstémája az aprítási szimpóziumoknak.