Túlzásba viszik a magyarok az internetezést?

Ebbe a négy órába nem is számoljuk bele azt, amikor valaki a munkája vagy a tanulmányai miatt használja az internetet. A 18–29 éves korosztály ennél lényegesen többet netezik, napi szinten átlagosan 5-5,5 órát, hétköznapokon és hétvégi napokon is. A Reacty Digital legújabb felmérése szerint ezt kevesen tartják problémának, pedig a túlzásba vitt netezés negatív hatásait a lakosság negyede szokta érzékelni a saját életében.

Soknak számít-e napi 3–5 óra internetezés?

A magyarok reálisan látják a saját szokásaikat ezen a téren, a ténylegesen netezéssel töltött idő és ezen idő szubjektív értékelése összhangban van egymással. A legtöbben (44 százalék) sokallják a saját online eltöltött idejüket, ugyanakkor nem érzik problémásnak a helyzetet, míg ötödüket kifejezetten zavarja, hogy túl sok időt vesz el az életükből az internethasználat.

Az internethasználók 16 százaléka szinte abban a pillanatban, ahogy kinyitja reggel a szemét, fellép az internetre, és elalvás előtt is szinte az utolsó pillanatig használja. Alkalmanként majdnem mindenkivel előfordul, hogy már befejezné a böngészést, de még egy dolgot megnéz, majd még egyet és aztán ez elhúzódik, míg napi szinten a lakosság negyede kerül bele ebbe a spirálba. Ez a negatív spirál nemcsak a legfiatalabbakat érinti, a 30–40 év közöttiek körében is ugyanúgy jelen van, míg 40 éves kor felett ritkábban fordul elő.

Az internetező lakosság negyede kipróbálta már, milyen legalább néhány napra elvonulni a digitális térből, és pozitív élmény volt számára, tizedének ugyanez negatív élmény volt, míg további negyede szeretné ezt kipróbálni, de még nem tette meg.

Mikor probléma a sok netezés?

A problémás internethasználat nem csak az idő függvénye, sőt, az időnek is az egyéni, szubjektív megítélését veszik alapul a pszichológiai értékelésben, nem azt, hogy pontosan hány órát tölt valaki online.

A problémás viselkedés, viszonyulás megjelenéseit három problémakörbe sorolják. Az egyik csoportba a megvonásos tünetek tartoznak, amikor valaki nyugtalan, feszült, ha nem internetezik „eleget”, és aztán ez az érzés elmúlik, ha újra fenn van a világhálón. A másik csoport az elhanyagolás, a mindennapi feladatok, alapvető szükségletek, társas kapcsolatok háttérbe szorítása. A harmadik témakör pedig a kontrollvesztés, amikor valaki szeretne kevesebbet vagy ritkábban netezni, de nem tud.

„A 18–65 éves internetező magyar lakosság 19 százaléka hanyagol el gyakran egyéb tevékenységeket a netezés miatt, 16 százalék esetében gyakori a kontrollvesztés, 8 százalék pedig gyakran tapasztal magán megvonásos tüneteket az internetezéshez kapcsolódóan” – ismerteti az eredményeket Vass Dorottya, a kutatás vezetője. Legalább az egyik probléma a 18–65 éves internetező lakosság 27 százalékát érinti, míg mindhárom problémakör megnyilvánulásait 4 százalék tapasztalja gyakran magán.

Túlzásba visszük-e a netezést? „Sokat internetezünk, az biztos, de hogy ez baj-e, az inkább attól függ, hogy hogyan viszonyulunk az online töltött időnkhöz. A lakosság negyede gyakran tapasztalja magán a túlzásba vitt netezés negatív hatását, de súlyos probléma keveseknél valószínűsíthető” – összegzi Vass Dorottya, aki a gamerek körében is vizsgálta a túlzott netezés témakörét, melynek tanulságait az Internet Hungary 2023 konferencián osztja meg a nyilvánossággal.