2020.12.02. 08:27
Leszállt a Holdra a kínaiak Csang'o-5 űrszondája
Tegnap sikeresen landolt a leszállóegység az égitest felszínén, hogy elvégezze Kína első földönkívüli mintavételét. Ma nekilátott a gyűjtésnek.
képernyőről rögzített kép a Csang'o-5 kínai űrszondáról a Hold felszínén történt landolása után 2020. december 1-jén.
Forrás: MTI/AP/Hszinhua
Fotó: Hszinhua hírügynökség
A november 24-én indított Chang'o-5 az egyik legbonyolultabb és legnagyobb kihívást jelentő küldetés Kína repüléstörténetében, valamint több mint 40 éve a világ első holdmintás küldetése.
A kínai Chang’e-5 szonda puha landolásra készül a Holdon, hogy elvégezhesse az ország első mintavételét egy földönkívüli égitestről. " target="_blank" rel="noopener noreferrer">#Change5 https://t.co/x9nm7apJgz pic.twitter.com/VYU8O3z3Wp
— Chinese Embassy in Hungary (@ChineseEmbinHU) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">November 30, 2020
Az űrhajó jól teljesít, és a földi irányítással való kommunikáció normális – közölte a CNSA.
Az ősi kínai holdistennőről elnevezett űrszondát november 23-án indítottak útnak azzal a céllal, hogy kőzetmintákat gyűjtsön, amelyek
segíthetik a tudósokat az égitest eredetének és kialakulásának megértésében.
Kínai közlés szerint mintegy kettő-négy kilogrammnyi kőzetmintát akarnak gyűjteni az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagykiterjedésű lávamezőn.
I still cannot believe we are going to do this ⬇️
Automatically.
In lunar orbit.
For the first time." target="_blank" rel="noopener noreferrer">#Change5 pic.twitter.com/0CPTdE5AJa
— Veronica Remondini IU3LYQ (@PherosNike) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">November 23, 2020
A 8,2 kilogramm súlyú Csang'o-5 az eddigi legnagyobb kínai űrszonda. Leszállóegysége fog lyukat fúrni a Hold felszínébe, és robotkarjával kőzet- és talajmintákat gyűjt. Ezeket a felszállóegység veszi át, amely majd dokkol a Hold körüli pályán keringő visszatérő modullal.
A CCTV kínai állami televízió híradása szerint a következő két napban kezdi meg a leszállóegység a mintagyűjtést.
Ez az első alkalom az 1970-es évek óta, hogy egy ország kőzetmintákat próbál gyűjteni a Holdról. Korábban a Szovjetuniónak három robotizált, az Egyesült Államoknak pedig hat emberes misszió során sikerült mintákat hozni a Holdról. Az amerikai Apollo-missziók mintegy 380 kilogramm, a Szovjetunió mintegy 300 gramm holdkőzetet hozott a Földre.
Borítóképünkön képernyőről rögzített kép a Csang'o-5 kínai űrszondáról a Hold felszínén történt landolása után 2020. december 1-jén.
