8 dolog, amit online soha ne tegyünk

1. Ne kattintsunk könnyen levelek linkjeire, a legtöbb átverés azokból jön

Már itt vannak a közösségi médiában, a Facebooktól az Instagramig, a levelekben a Notre-Dame újjáépítésére, a Srí Lanka-i terror áldozatainak pénzt gyűjtő, magukat jótékonykodónak mutató csalók.

Tehát egyáltalán nem csupán azokról a nevetséges levelekről van szó, amelyekben tört magyarsággal előadja valaki, hogy mesés vagyont örökölt, s csak a mi 10 dollárunkra van szüksége, hogy megkaphassa, és majd bőségesen megjutalmaz minket.

Ha arra kérnek bennünket, hogy vegyünk részt egy felmérésben, vagy adakozzunk, előbb nyissuk meg a keresőt, s írjuk be a szervezet nevét, valamint az átverés, csalás, vagy angolul a scam kifejezést. Meglehet, mások már panaszkodtak a visszaélésre.

Ha az illető valódinak tűnik, érdemes a nevére még egy gyors Google, vagy LinkedIn keresést végezni.

2. Jobb időt szánni a kétlépcsős hitelesítésre

Ha a weboldal vagy az alkalmazás lehetővé teszi, célszerű a kétlépcsős (kétfaktoros) azonosítást használni. Ezzel hasonló biztonsági megoldást kapunk, mint amikor online bankolunk: a jelszavas bejelentkezés után még egy biztonsági hitelesítést iktatnak be majd.

Igaz, a módszer kétségkívül lelassítja a netezést, de azokon az oldalakon, amelyeken valamilyen személyes adatot tárolunk, vagy küldünk másoknak, megsokszorozza a biztonságunkat.

Ezeken az oldalakon lehet elolvasni a Facebook, a Microsoft, valamint a Google kétlépcsős hitelesítésének a súgóját.

3. Korrekt és változó jelszavakat kell használni

Hiába írták le annyiszor, hogy ne alkalmazzák: már az ötödik évben viszi el a pálmát a minden nyelven, minden időben legeslegrosszabb jelszó, az „123456”.

A világ legrosszabb jelszavainak sorrendjében második helyet a „password” birtokolja. Természetesen az angol nyelv uralja a számítástechnikát, akadnak olyanok, mint a 2018-ban a kilencedik helyre csúszott „qwerty”, amely a billentyűzet kézre eső hat felső gombja: ez nálunk a magyar billentyűzetből adódóan „qwertz”.

Ebben a cikkben írtuk meg a világ legrosszabb jelszóit, ebben pedig a kockázatokat és mellékhatásokat, és azt, hogy miként lehet szinte feltörhetetlen, mégis megjegyezhető jelszót kitalálni.

4. Lehetőleg kerüljük az ingyenes, nyilvános wi-fit

Bizalmas adatokat ezeken ne küldjünk, jelszavas oldalakra való belépést érdemes későbbre hagyni. Ugyanis kezdő hacker, vagy a technikához kicsit értő magánszemély könnyen el tudja olvasni a wi-fin küldött üzeneteinket, bankszámlaszámot, bármit.

Ha elkerülhetetlen a wi-fi használata, például egy nyaraláson, akkor legalább a szórakozóhely (szállás, miegyéb) alkalmazottjától kérjük a felhasználónevet és jelszót, mert lehet, hogy az első ingyenes jelet valójában egy kíváncsi illetéktelen szolgáltatja.

5. Azért se nyíljunk meg túlságosan a közösségi médiának

Mint kutatásokból kiderült, azok az emberek, akik legalább egy darabig szüneteltetik a közösségi média használatát, egyszerűen boldogabbak lesznek.

A brit parlament tagjai kérték fel a Királyi Természettudományos Akadémiát, vizsgálják meg a közösségi média káros hatásait, erre röviden betegségnek minősítette a tudós testület az ilyen oldalak túlzottan elkötelezett használatát.

Nyilván ma senki sem kerülheti el a Facebook, a Twitter, az Instagram igénybe vételét, de – a közkeletű mondás szerint – csak olyat posztoljunk, amit a nagymamánknak is megmutatnánk. Nehéz lesz egy új párkapcsolatban, másik munkahelyen elmagyarázni, hogy azt a régi posztot mi nem is úgy értettük.

6. Ne küldjünk intim fotókat online

Természetesen. De ezúttal intimitáson még a gyerekek ártatlan képeit is lehet érteni. A meztelenül pancsoló kislány húsz év múlva nem fogja megköszönni azt a posztot, ami – megtörténhet – kínos utat jár be ennyi idő alatt.

Pedofil hajlandóságúak végső soron akár ál médiaprofilok létrehozására, trollkodásra is használhatják, s ami egyszer az internetre került, az kinn is marad.

Legfeljebb a ténylegesen ismert emberekkel, és semmiképpen nem nyilvánosan kell megosztani a közösségi médiában a fotókat.

7. Nyaraláskor ne posztoljunk képeket, filmeket

Ráér hazaérkezés után. Egy betörőnek az ilyen közlés azt jelenti, hogy „nem vagyok a városban, a lakás üres, szabad a pálya”.

Ellenben, miként itt írtuk, érdemes bekapcsolni egy használaton kívüli, régi okostelefont a lakásban: s bármikor élőképen nyomon követhető távolból az így készült ingyenes biztonsági kamerával, hogy mi történik otthon.

8. Mellőzzük az online kvízek kitöltését

Különösen ne tegyük ezt a Facebookon, ahol gombamód szaporodnak az efféle „ingyenes” játékok.

Sokan mulattatónak tartják, hogy kitalálós oldalakon bizonyítják maguknak-másoknak a képességeiket. A „tudd meg, hogy kire hasonlítasz” jellegű oldalak egyáltalán nem jószívűségből szórakoztatnak bennünket: a megadott személyes adatokat, felhasználóneveket, jelszavakat jó pénzért árusítják.

A magánélet eddigi leghírhedtebb megsértése 2018-ban a Facebookon történt a Cambridge Analytica szíves közreműködésével.

Még jól jár, akinek a játékban megszerzett adatait szokás szerint csak arra használják fel, hogy utána célzott hirdetésekkel bombázzák.

Borítókép: Shutterstock