Ezer év történelme tárul fel az érseki kastélyban

Bár a császárnő Kalocsára tervezett látogatása végül elmaradt, Mária Terézia számára is épült itt magánkápolna – viszont messze nem ez az „U” alaprajzú érseki rezidencia legnagyobb attrakciója. A sokat látott falak között járni még úgy is felemelő élmény, hogy a kastély legnagyobb része nem látogatható, hiszen az épületben aktív egyházmegyei hivatal működik, ahol az adminisztrációs munka mellett levéltári, muzeális értékeket megőrző és tudományos tevékenység zajlik, sőt, otthont ad több szolgálati lakrésznek is. A keleti szárny könyvtára ugyanakkor turisták tömegeit vonzza – nem véletlenül.

A fölénk magasodó vaskapun belépve már az előkertben érezni a történelem szellemét: évekig tartó felújítás után régi fényében pompázik a homlokzat, a bejárathoz vezető sétány vagy a főbejárattal párhuzamosan újjáépített kőpadrendszer. Mindez egy olyan épület portája, amely egykor erődített várként működött, s amelyet a 18. század során barokk stílusban alakítottak át. A kétemeletes, klasszicista elemeket is hordozó palotát Batthyány József érsek, későbbi bíboros kezdte építeni 1775-ben, de mai formája báró Patachich Ádám érsek regnálása során kezdett kialakulni: az egyházfő a korábbi, nagyváradi kastélyának mintájára álmodta meg, és 1776–1780-ig el is készült a főépület, illetve a keleti szárny. A nyugati szárnyat csak a 19. század elején kapcsolták hozzá, Kollonich László érseksége idején.

Könyvritkaságok a polcokon

Patachich még a meglévő épületben alakította ki több tízezer példányos magánkönyvtárát, amelyet egész életében bővített, majd az egyházmegyére hagyott. A róla elnevezett olvasóterembe hatalmas szökőkúttal ékesített udvaron és műkincsekben gazdag folyosókon át vezet az út, hogy aztán az eredeti állapotában megőrzött polc- és szekrényrendszerrel berendezett olvasóterembe jussunk. Az ódon bútorok középkori kódexeket, illetve a reneszánsz korból és a 18. századból ránk maradt könyveket őriznek.

A Patachich-terem közel húszezer kötetet vonultat fel, de a teljes gyűjtemény kb. 160 ezer példányból áll, köztük 64 középkori kódexből, 800 kéziratból, 511 ősnyomtatványból és négyezer antikvából. Ezekből rendre válogatják össze az időszaki kiállítások anyagát (most is zajlik „A múlt idők vadászata” című), tehát változatos tematika szerint mutatnak be eddig talán sosem látott köteteket.

Luther Márton bibliája

A legrégebbi kódex 1040-ből származik, de messze nem ez a legősibb írásos emlék, mivel akad négyezer éves, mezopotámiai ékírásos pecséthenger és agyagszeg, amely – speciális tárolási igényei miatt – nincs kiállítva. Látható ugyanakkor az izgalmas, Amerika felfedezése előtt készült világatlasz, Luther Márton személyes bibliája, a pálmalevelekre írt buddhista meditációs könyv, egy-egy eszkimó, esetleg ősi kínai nyelven írt dokumentum, vagy az áldozati bárány bőrére nyomtatott, latin nyelvű Biblia.

Várja önt az Érsekkert

Ha már itt jár, jó szívvel ajánljuk a kastély mögött létesített Érsekkertet, amelynek kialakításába gróf Kollonich László kezdett bele 1790-ben, és amelyet később Haynald Lajos érsek alakított látványos parkká. A több helyen még ma is az eredeti növénykultúrát idéző terület a francia és az angol kertépítészet hagyományaira emlékeztet – ráadásul közel száz éve közterületként működik, így a legtöbb egyházmegyei ingatlannal ellentétben bárki szabadon látogathatja.