BAON

– A cigányság társadalmi integrációjának elősegítésére Balog Zoltán személyében államtitkárt nevezett ki a kormány. Mi a cigányság mai, legnagyobb problémája?
– Elsősorban a szellemi és gazdasági elmaradottság. A hatvanas évek elejéig iskolába se járhattunk. Én is majdnem nyolcéves voltam már, amikor a mostani cigányháznak otthont adó egykori orvosi rendelő és iskola felépült. Előtte magyar iskolába nem járhatott az, aki a városon kívül élt. Cigány iskola meg nem volt.

– 2010-ben már nem kell szembenézni ilyen problémával, mégis azt látjuk, hogy kevesen vannak azok a cigányok, akik a középiskolát befejezik.
– Igaz, de Halason már 13 diplomásunk van. Az emberek el sem tudják képzelni, hogy mekkora teljesítmény a putriból, a nyomorból iskolázottá válni. A cigány önkormányzatnál sokszor az a feladatunk, hogy egy nyamvadt körzőt vagy ceruzakészletet is vegyünk a gyereknek, mert a szülei a legminimálisabb dolgokat sem tudják biztosítani. A másik része a dolognak, hogy a gyerekek ritkán látnak olyat, aki tanult és kitört, mert a munkaerőpiacon nehezen rúghat labdába egy cigány. Sokszor hallom, hogy azt mondja a vállalkozó, hogy de hát én alkalmazok egy cigányt. Mennyiből? Kétszázból? Sajnos a munkáltatók félnek, pedig a cigányok túlzottan is alázatosak, néha már szolgalelkűek. Keményen tudnak dolgozni, de ha lehetőséget sem kapnak, akkor...

– Mekkora a munkanélküliek aránya a halasi cigányok körében?
– Nagy, de nem nagyobb az átlagnál. Vannak, akik kerülik a munkát, és inkább a rosszra adják a fejüket, de Halason ez nem több 80 embernél. Nem is számíthatnak tõlünk semmi jóra. Néhány évvel ezelõtt csináltunk egy kis kutatást. Észrevettük, hogy azok a szülõk, és azoknak a gyerekei, akik a nyolc általánost elvégezték, nagy valószínûséggel nem lesznek munkakerülõk, nem térnek le a helyes útról. Nyolc általános – ez a cél, miközben a magyarok ott tartanak, hogy 1-2 diploma meg nyelvvizsga...

– Miből fakad ez a lemaradás?
– A cigányok évszázadokon keresztül vándoroltak, vályogot vertek, muzsikáltak, kereskedtek. Óriási kultúrája van a cigányságnak, viszont ilyen értelemben vett gyökereink nincsenek. Az életmódjukból fakadóan nem tanultak, megrekedtek. Gondoljon csak bele: mi nem örököltünk házat a szüleinktől, sem vagyont. Talán az én gyerekeim már fognak valamit örökölni. A cigányságnak nincs semmije, amire alapozhatna. Ezért kell a pozitív diszkrimináció a társadalom részéről. Mennyiből tartana azt mondani, hogy az egyetemre felvett  száz diákból ötnek cigánynak kell lennie? Vagy az általános iskolában én indítanék egy 0. évfolyamot cigány és szegény, szegregáltan élő gyerekeknek, hogy egy évig felzárkózhassanak, hogy tapasztaljanak.

– Mi bajuk a magyaroknak a cigányokkal?
– Magyarországon rossz a gazdasági helyzet, nem csak a cigányok körében. Egyre több család szegényedik el, és ilyenkor mindig kell egy bűnbakot találni. Most a cigányok azok. Hogy a segélyek miatt meg a bűnözés miatt van minden rossz. Sokkal többet kellene tudnia a magyar embernek a cigányságról.

– Ha már megemlítette a bűnözést: van ma Magyarországon cigánybűnözés?
– Nincs. Sajnos a. Mondjuk a néni, akinek egy cigány ellopta a tyúkját, joggal dühös a cigányra, de észre sem veszi, hogy néhány magyar fehérgalléros milliárdokkal rövidítette meg. Egyébként itt, Halason nagyon komoly kapcsolatunk van a rendőrséggel, tudják azt, hogy bármiben számíthatnak ránk. Ha egy cigány bűnt követett el, akkor a cigány önkormányzat nem fogja megvédeni. Tudom azt is, hogy van a cigánysággal probléma, ezért építettük ki az utcabizalmi rendszert, azóta kevesebb a gond.

  „Gyerekkoromban még iskolába se járhattunk, most meg 13 diplomás cigánya van Halasnak” – mondja Rostás László

– Mire fordítják azt a támogatást, amit az államtól kapnak?
– A halasi cigány önkormányzat évi 10 millió forintból gazdálkodik. Ebből 570 ezer forint az állami támogatás, a többit a várostól kapjuk. Dolog meg van elég: 3200 cigány él Halason, naponta 40-50 ember fordul meg nálunk, akiknek segítenünk kell. Ami meglepő, hogy nem csak cigányok keresnek fel minket. A 10 millió körüli összegből igazándiból csak tűzoltásra jut: az épület fenntartására, a 13 utcabizalmi jelképes fizetésére, és egymillió körül tanulmányi támogatásra.

– Igaz az, hogy cigány anyák szándékosan kárt tesznek a magzataikban, hogy több segélyhez jussanak?
– A cigány ember nem hülye, hogy szándékosan ártson a gyerekének. Az, hogy a cigányok általában rossz egészségügyi állapotban vannak, sajnos, tény. Ha már az anyáknál tartunk: az sem normális, hogy 13-14 éves cigány kislányok gyereket szülnek. Hol vannak ilyenkor a hatóságok? Azt kellene felfognia a cigányságnak is meg a magyaroknak is, hogy a cigány lány is gyerek még, és ha egy felnőtt férfi ejtette teherbe, annak felelnie kellene a tetteiért.

– Mindig a szegénységhez lyukadunk ki. Kinek és mit kellene tennie annak érdekében, hogy ez megváltozzon?
– Természetesen a cigányoknak is tenniük kell. De a társadalomnak, a kormánynak is vannak eszközei, mint például a pozitív diszkrimináció. Panelprogramra ad az állam pénzt. A putrik felújítására, higiénikussá tételére miért nem jut? Azt kell végre felismerni, hogy a cigányság is államalkotó tényező. Segítségre van szükségük ezeknek az embereknek, megismerésre, elfogadásra. A cigányoknak is mindig mondom, hogy fogadják el a magyarok értékrendszerét, alkalmazkodjanak. A magyaroknak meg csak azt kellene felismerniük, hogy a cigányság szinte összes problémája végső soron a diszkriminációból és a szegregációból fakad. Az előítéleteken lehet változtatni: esélyt kell adni ezeknek az embereknek a felzárkózásra.